Science Café 5: Város és vidék

   2020. január 30. - 2020. január 30.

2020. január 30. csütörtök 13:00-14:00
Helyszín: TK Szociológiai Intézet tárgyalója (1097 Bp., Tóth Kálmán utca 4., B. épület, 1. emelet 15.)

A Science Café-k alkalmával Intézetünk kutatói 6 perces előadásokban mutatnak be egy-egy kutatási területet, friss kutatási eredményeket, új gondolatokat egy tématerülethez köthetően. A rendezvény célja egyrészt, hogy az Intézet kutatásait és azok eredményeit minél szélesebb körben megismerhessék mind a szakterületről, vagy más kutatási területről érkező kollégák,  valamint bárki, aki a tématerület iránt érdeklődik. Másrészt célja, hogy az adott tématerülethez kapcsolódóan lehetőséget teremtsen a közös gondolkodásra, kötetlen beszélgetésre, továbbá információáramlásra és kapcsolatteremtésre . A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Előadók: 

Győri Ágnes: Lakásutak – lakásmobilitási minták

Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a lakások több mint 90%-a magántulajdonban van. Ez a tény egyrészt jelentősen csökkenti a mobilitási hajlandóságot, mivel a tulajdon bizonyos értelemben helyhez köti a családot, másrészt meghatározza – főleg az alacsonyabb státuszúak, illetve a fiatalok – lakásútjait, korlátokat állítva a lakásvásárlás elé. Kutatásunk során a magyarországi lakásmobilitás mintázatait és sajátosságait vizsgáltuk. Milyen tényezők alakítják a lakástulajdonosi és a bérleti szektor közötti mozgást? [Tulajdonosnak születni kell?] És kik tartoznak azon háztartások közé, akik a lakástulajdonosi szektorból a bérleti szektorba kényszerből léptek át. A lakástulajdonosi és a bérleti szektor közötti – különösen a kényszerű – lakásmobilitást meghatározó tényezők részletes feltárása segíthet megalapozni azokat a lakás- és szociálpolitikai döntéseket, melyek a kevés vagy éppen semmi erőforrással sem rendelkező háztartások lakhatási problémáit, kockázatait enyhítik. Társszerzők: Csizmady Adrienne és Kőszeghy Lea"

Kerényi Szabina: Az aktivizmus-kutatás módszertani problémái egy dinamikusan változó városi környezetben

Az előadás a városi környezetvédelmi mozgalmak módszertani problémáit járja körül. A kutatás azt vizsgálja, hogy milyen lokális, önszerveződő válaszok születhetnek az adott politikai lehetőségstruktúrákon belül, és hogyan befolyásolja a struktúrák változása a grassroots mozgalmak stratégiáit egy dinamikusan változó városi környezeten belül. A lehetőségeket nem pusztán a helyi politikai rendszerek változása befolyásolja (a sokat tárgyalt „illiberális” fordulat, vagy inkább folyamat), hanem a tágabb, poszt-szocialista kontextus is, amely együttesen a politikai stratégiák átpolitizálását eredményezi a grassroots szereplőknél, a kutatás tanúsága. Az politikai jelentésekkel erőteljesen átszőtt kontextus és az egyes mozgalmi csoportok közötti feszültségek azonban sajátságos interjúhelyzeteket teremtenek, ahol a kutató is egy instrumentalizált helyzetbe kerül, s a kutatói pozíció is rendszeres felülvizsgálatra szorul.

Olt Gergely: A várostervezéssel és városi konfliktusokkal kapcsolatos kvalitatív kutatások kihívásai a poszt-szocialista kontextusban

A korábbi kutatási munkák és egy jelenleg is zajló, a várostervezés társadalmi kérdéseit vizsgáló kutatás egyik fontos módszertani tanulsága, hogy gyakran mind a kérdező, mind az interjúalany egy elképzelt világban beszélgetnek, aminek nem sok köze van a hétköznapi tapasztalatokhoz. A participáció és az érdekek nyílt egyeztetése a városi szereplők között, a demokratikus felhatalmazással nem rendelkező technokraták szerepe a városok fejlődésében, vagy a gazdasági érdekek szembeállítása a lakosság érdekeinek politikai reprezentációjával a nyugat-európai és angolszász városkutatás fősodorbeli témái, amiket magyar kutatók is igyekeznek vizsgálni, hogy lehetőségük legyen hozzászólni a nemzetközi tudományos diskurzushoz. A témák naiv átvétele viszont nem számol azzal, hogy a poszt-szocialista („neo-patrimonális” és „illiberális”) kontextusban az átláthatóság a legritkább esetben valósul meg, hogy a technokraták gyakran a politikai haszonszerzés kiszolgálóivá degradálódnak, és hogy a racionális gazdasági kalkuláció és a választók érdekképviselete csak részben írja le a konfliktusokat.  Bár ezek az ideák nyilván minden kontextusban sérülnek, a mi kutatási kontextusunkban az állami és EU-s források politikailag meghatározott, vazallusi rendszerben megszervezett elosztása látványosabbnak és központibbnak tűnik annál, hogy egyszerűen csak végigvegyük a nyugaton már vizsgált kérdéseket. És hiába az anonimitás ígérete, ha az interjúalanyok olyan rendszertől függenek egzisztenciálisan, ahol egy közösségi médiában megosztott politikailag kényes tartalomért is kirúgás járhat. Egy „jó interjúalany”, egy beágyazott tudással rendelkező kutató és az események hosszabb távú, alapos leírása persze fényt deríthet ezekre az ellentmondásokra. A néhány perces előadásban pár példát mutatok be a fenti módszertani problémára és röviden kitérek a fentiek teoretikus következményeire is. A célom, hogy a résztvevőkkel megbeszéljük a saját, hasonló tapasztalataikat és együtt gondolkodjunk a lehetséges válaszokról.