Karriermodellek és karrierépítés a kutatás-fejlesztésben

A kutatás fő célkitűzése, hogy feltárja és értékelje a különböző karriermodelleket, valamint a tudományos előmenetelt segítő és akadályozó tényezőket a kutatás-fejlesztés területén Magyarországon. A tudományos karriereket több nézőpontból vizsgáljuk, nevezetesen a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek, a személyes kapcsolati hálók, továbbá a munka-magánélet egyensúlya szempontjából. Kiemelt elemzési szempontunk a nemek, az életkor, a regionális és a természet és műszaki tudományok (TM) területein megfigyelhető egyenlőtlenségek. A kutatás elsősorban a PhD fokozattal rendelkezők karrierútjait vizsgálja. Egyfelől feltárjuk a magyarországi PhD fokozattal rendelkezők tudományos pályafutásának makro-szintű jellemzőit strukturális tudománymetriai és tudománytérképezési modelleket és módszereket felhasználva. Másfelől, a tudományos előmenetelre ható egyéni meghatározó tényezőket elemezzük, két kiemelkedően fontos tényezőre fókuszálva, a személyes kapcsolati hálókra és a munka-magánélet problematikájára. Harmadik elemzési szintünk a K+F szervezeteire irányul. A kutatás során abból a szempontból elemezzük a K+F munkáltatói oldalt, hogy a munkahelyi esélyegyenlőségi és sokszínűségi, valamint humán erőforrás politikájuk milyen módon befolyásolja a nemek szerinti esélyegyenlőséget. Továbbá, a kutatás értékeli az innovációval kapcsolatos szervezeti attitűdöket, és a K+F területen belül elemzi az innováció, a vállalatok társadalmi felelősségvállalását (CSR) és a nemek szerinti egyenlőség összefüggéseit. Jelen kutatásunkat kevert módszertanra alapozzuk, ami egyszerre használja a kvalitatív és kvantitatív megközelítést.

A gazdasági válság óta a tudományos pozíciók száma nem növekedett számottevően, miközben egyre több PhD fokozattal rendelkező jelenik meg a munkaerő-piacon. Továbbá a nők alacsony reprezentáltsága a természettudományos és műszaki területeken (TM) jelentős gazdasági tényezővé vált Magyarországon és a világban egyaránt. A tudományos előmenetelt segítő, illetve akadályozó tényezők feltárása elengedhetetlenné vált. Továbbá ahhoz, hogy meg tudjuk akadályozni a magyar tudósok külföldre áramlását (brain drain), fontos megértenünk, hogy a nemzetközi összehasonlításban sikeres kutatók hogyan építették fel nemzetközi elismertségüket. 
A kutatás fő kérdése az, hogy mi jellemzi a magyar kutatók karriermodelljeit és tudományos előmenetelét a K+F területen, valamint milyen egyenlőtlenségek alakítják a karrierutakat nem, életkor, szektor és tudományterületek szerint. A négy munkacsomag a következő alkérdésekre keresi a választ: 1) Milyen karrierutak állnak rendelkezésre a PhD fokozattal bírók számára, és mik a kutatók toborzásának nemek szerinti különbségei a TM és TB területeken? 2) A tudománymetriai vizsgálatok szempontjából mely tudományos életpályatípusok különböztethetők meg Magyarországon, és a szocialista rendszer utáni időszak alatt mi volt a jellemző módja a nemzetközi együttműködésben készült publikációk mennyiségi növelésének? 3) Hogyan támogatják a K+F munkáltatói a kutatók munkahelyi esélyegyenlőségét, és milyen az innovációs potenciál új, befogadóbb humán erőforrás menedzsment politikák kialakítására? 4) Hogyan fejlesztik a tudományos kutatók a személyes kapcsolathálójukat és hogyan alakítják a munka-magán élet egyensúlyukat a műszaki tudományok területén.

A PhD karrierutak és a doktori fokozattal rendelkezők munkaerő-piaci lehetőségeinek feltérképezése, illetve az akadémiai pályafutás folyamán tapasztalt, nemekhez köthető akadályozó tényezők feltárása révén komplex és átfogó képet kapunk a tudományos életutakról. Másodsorban kutatásunk új és részletes kvantitatív betekintést fog kínálni a magyarországi tudományos életutakba. Különböző alap karriertípusokat fogunk meghatározni, melyek segítségével megérthetjük, hogy a sikeres tudósok miként építik nemzetközi kapcsolataikat. Harmadsorban mélységeiben lesz módunk megérteni, hogy a munkahelyi esélyegyenlőség, sokszínűség és emberi erőforrás politikák összefüggései miként hatnak a nemek egyenlőségére a K+F munkahelyeken, különös tekintettel a természettudományi és műszaki területekre. Negyedsorban feltárjuk, hogy milyen összefüggések figyelhetőek meg az innováció, a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, és a nemek közötti egyenlőség tekintetében a K+F területén. Végezetül pedig fel fogjuk tárni a szakmai kapcsolatháló építés és a munka-magánélet egyensúly közötti összefüggéseket a mérnöki szférában a nem, az életkor, a földrajzi elhelyezkedés és a szektorok vonatkozásában.
Összegezve, kutatásunk egyszerre ígér új tudományos eredményeket és a szakpolitikák szempontjából jelentős tanulságokat hazai és nemzetközi szinten is. Feltételezzük, hogy a munkaerő-piaci lehetőségek kiszélesítése a fiatal tudósok számára, a nemhez köthető akadályok elhárítása, és a nemzetközi együttműködések továbbfejlesztése nemcsak a kutatók szubjektív jólétét fogja javítani, hanem közvetetten a gazdasági és társadalmi fejlődésre is kedvező hatással lesz.

A kutatás és fejlesztés hatékonyságának kérdése minden országban fontos gazdasági kérdés. Jelenleg a doktori képzésből kiáramló PhD fokozattal rendelkezők száma meghaladja a fejlett országokban rendelkezésre álló új tudományos munkakörök mennyiségét, ezért a tudományos karrierek bizonytalanabbá váltak az utóbbi időkben. A kutatás fő kérdése az, hogy mi jellemzi a magyar kutatók karriermodelljeit és tudományos előmenetelét a K+F területen, valamint milyen egyenlőtlenségek alakítják a karrierutakat nem, életkor, szektor és tudományterületek szerint. Végső soron, célunk annak feltárása, hogy miképpen fejleszthető a kutatói kiválóság annak érdekében, hogy a magyar K+F potenciál fejlődjön mind hazai és nemzetközi viszonylatban. A PhD karrierutak és a doktori fokozattal rendelkezők munkaerő-piaci lehetőségeinek feltérképezése, illetve az akadémiai pályafutás folyamán tapasztalt, a nemhez köthető akadályozó tényezők feltárása révén komplex és átfogó képet kapunk a magyarországi tudományos életutakról. Jelen kutatásunk során többféle módszerre támaszkodunk, a használt kvalitatív és kvantitatív megközelítés révén sokoldalúan tudjuk megközelíteni a kutatási kérdésünket. Ezáltal kutatásunk egyszerre ígér új tudományos eredményeket és a szakpolitikák szempontjából jelentős tanulságokat Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. Feltételezzük, hogy a munkaerő-piaci lehetőségek kiszélesítése a fiatal tudósok számára, a nemhez köthető akadályok elhárítása, és a nemzetközi együttműködések továbbfejlesztése nemcsak a kutatók szubjektív jólétét fogja javítani, hanem közvetetten a gazdasági és társadalmi fejlődésre kedvező is hatással lesz.

Kutatásvezető: Tardos Katalin (MTA TK SZI)

Részt vevő kutatók: Paksi Veronika, Engler Ágnes, Tornyi Zsuzsa Zsófia

OTKA 116102 konzorciumi társpályázat, 2016-2020