Éghajlatváltozás és egészség

Az EMMI egészségügyért felelős államtitkársága a Társadalomtudományi Kutatóközpontot bízta meg „Éghajlatváltozás és egészség” című jelentés megírásával.

Már több, mint harminc éve merült fel az a gondolat, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések megválaszolása, a megalapozott és hatékony döntések előkészítése érdekében egy nemzetközi tudományos eredményeket összegző szervezetet hozzanak létre. Erre a feladatra jött létre 1988-ban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, az IPCC, amely az elmúlt évtizedekben már öt - a tudományos eredményeket összegző - jelentést és több különjelentést adott ki.

Mivel az IPCC jelentései nem térnek ki az egyes országokat érintő kérdésekre, ezért az utóbbi években több ország az IPCC modellt alkalmazva elkészítette a saját éghajlatváltozási jelentését. Magyarországon az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2018-ban kezdeményezte az éghajlatváltozással kapcsolatos helyzetértékelő és döntéstámogató nemzeti jelentés elkészítését. Az eredeti elképzelések szerint ehhez a jelentéshez kapcsolódott volna az „Éghajlatváltozás és egészség” című különjelentés, de végül ennek kidolgozását az EMMI támogatásával tudjuk megvalósítani.

A jelentés célja a döntéshozók, az egészségügyben dolgozó szakemberek és az ország lakosságának tájékoztatása az éghajlatváltozás egészséget érintő kockázatiról és a kockázatok csökkentési lehetőségeiről. 

Az elkészítés módja: hazai szakemberek részvételével az „Éghajlatváltozás és egészség” témakörét érintő hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintése, és ezek eredményeinek közérthető nyelven történő összefoglalása.

A jelentés egyes fejezetei

  1. Az éghajlatváltozás hatása az emberek, a növények, és az állatok egészségére
  2. Az éghajlatváltozás hatása az egészségügyi ellátásra és az alternatív és a természetes gyógymódokra 
  3. Az egészségügyi ellátás hatása az éghajlatváltozásra és e hatás csökkentési lehetőségei
  4. Az emberek egészségét és életét veszélyeztető kockázatok csökkentési lehetőségei
  5. Az éghajlatváltozás és a népesedési folyamatok kapcsolata.
  6. Az egészségügyi intézmények, a szociális intézmények, az önkormányzatok és a lakosság alkalmazkodási lehetőségei az éghajlatváltozás várható hatásaihoz. 
  7. Az „Éghajlatváltozás és egészség” témakörét érintő kérdések kommunikációja
  8. Az éghajlatváltozás oktatása a leendő orvosok és egészségügyi szakemberek részére

Minden egyes fejezetet, melyek terjedelme kb. 20 oldal, a felkért szakértőkből álló munkacsoport készít majd el. Az egyes fejezetek - szakértői bírálatok és szakmai vita után - önállóan is megjelennek majd a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján, és egy erre a célra később kiválasztott folyóiratban. A Jelentés egy vezetői összefoglalóból, az egyes fejezetek eredményeinek kb. 20 oldalas összefoglalásából és a fentebb felsorolt fejezetekből áll majd. A jelentéshez kapcsolódva készül el egy kb. 100 oldal terjedelmű „kézikönyv”, amely az egészségügyi intézmények, az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók számára összefoglalja a gyakorlatban is használható ismereteket.

A feladat elvégzésére 20 szakértőt kértünk fel, akik 2-3 fős kis csoportokban közösen dolgozzák ki az egyes fejezetek tartalmát.

Bízunk benne, hogy ez a Jelentés hozzájárul ahhoz, hogy a döntéshozók, az egészségügyben dolgozó szakemberek és az ország lakossága minél jobban felkészüljön éghajlatváltozás egészséget érintő kockázatainak csökkentésére.

A tervezett kötetek az év végén jelennek meg elektronikus formátumban.

A projekt szakmai vezetői: Dr. Páldy Anna és Antal Z. László

A projekt koordinátora: Ferencz Zoltán

Az Éghajlatváltozás és egészség c. jelentés előkészítésének háttéranyagai >>