I. A jelentés elkészítésnek a szempontjai
1. Az éghajlatváltozás tágabb összefüggésben történő vizsgálata
Az elmúlt években a klímaváltozás nagyobb társadalmi, gazdasági és politikai érdeklődést változott ki, mint számos más hasonlóan súlyos, a Föld ökológia rendszerében kialakuló kockázat. Annak ellenére, hogy a jelentés elsősorban az éghajlatváltozással foglalkozik, a jelentés készítése során - ugyanúgy, ahogy ez a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia vezetői összefoglalójában olvasható – az egész kérdéskört tágabb összefüggésben mutatjuk majd be.
A Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia vezetői összefoglalójában erről ez olvasható:
“Az éghajlatváltozás csak egyike azoknak a környezeti, társadalmi, gazdasági problémáknak, amelyek a természeti erőforrások készleteit és minőségét veszélyeztetik, és akadályát képezik a fenntartható fejlődésnek. Kárpát-medencei létalapjaink – gazdag vízkészleteink, termőföldjeink, erdeink, változatos élővilágunk – tartós megóvása nemzetstratégiai jelentőséggel bír. A biológiai sokféleség csökkenése, az áradások és aszályok súlyosbodása, a termőföld pusztulása, a vizek és a levegő szennyeződése, az idegenhonos inváziós fajok és kártevők terjedése, a környezeti okokra visszavezethető megbetegedések gyarapodása által okozott hatások és azok következményei a klímaváltozással együtt olyan komplex problémakört alkotnak, amely kihívásokra hatásos választ csak összehangolt, távlatos koncepciók adhatnak.” (Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, 6. o.)
2. Az egészség fogalmának értelmezése
Az egészség fogalmában az Európai Unió 2013-ben kiadott „Adaptation to climate change impacts on human, animal and plant health” című dokumentumával összhangban beleértjük az emberek, az állatok és a növények egészségét is. Ez a dokumentumot részletesen bemutatja, hogy milyen következményei lehetnek az éghajlatváltozásnak az emberek, az állatok és a növények egészségére. A dokumentum egyértelművé teszi, hogy ha az emberek egészségét meg kívánjuk védeni, akkor nem elég csak az emberekre gondolni, hiszen az állatok és a növények nélkül elképzelhetetlen az emberi élet és azt mutatja be, hogy saját egészségünk és életünk megőrzése érdekében arra kell törekednünk, hogy az állatok és a növények is egészségesen élhessenek.
(Ez a dokumentum itt érhető el: https://ec.europa.eu/clima/sites/clima/files/adaptation/what/docs/swd_2013_136_en.pdf)
3. Az egészségügyi intézmények terheinek csökkentése
Mivel Magyarországon, számos más országhoz hasonlóan, az egészségügyi intézmények a jelenlegi körülmények között is nehezen tudják ellátni a feladataikat, az éghajlatváltozás miatt romló körülmények között, és a környezetbarát egészségügyi ellátás iránti növekvő igények mellett a jelenleginél nagyobb és nehezebb feladatok ellátására nem tudnak kellőképpen felkészülni. Ezért indokolt annak a szakirodalomnak az áttekintése is, amely azzal foglalkozik, hogy társadalom különböző csoportjai hogy vonhatók be a gyógyítási feladatok ellátásába.
4. A klímaváltozás pszichológiai szempontból
A pszichológia nélkülözhetetlen szerepet tölthet be a felmerülő kérdések megoldásában. Ezek a következő három csoportba sorolhatók:
- direkt hatások (például a rendkívüli időjárási események és a változó természet akut vagy traumatikus hatásai);
- indirekt hatások (például az érzelmi jóllétet fenyegető változások, amelyeket a jövő kockázatai okozta bizonytalanságok miatti aggodalmak és hatások váltanak ki);
- pszichológiai hatások (mint például a hőség, a szárazság, a migráció krónikus társadalmi és közösségi hatásai, a klímakonfliktusok hatásai, és a traumák utóhatásai).
A várható változásokra való lelki felkészülésben és az átélt természeti és társadalmi változások okozta lelki sérülések gyógyításában kiemelt szerepet tölt be a pszichológia
5. Az alternatív és a természetes gyógymódok új társadalmi szerepe
Az egészségügyi intézmények ökológia terheinek csökkentése és a klíma-sérülékenységük miatt a Jelentésben foglalkozunk azoknak az alternatív és a természetes gyógyítási lehetőségeknek a társadalmi szerepével is, amelyeknek az egészségügyi intézményeknél kisebb az ökológia terhe, és amelyeket egy részének alkalmazását kevésbé nehezítik meg a klímaváltozás miatt kialakuló rendkívüli időjárási jelenségek.
II. A témakörhöz kapcsolódó korábbi munkáink rövid ismertetése és elérhetősége
Mint a jelentés szakmai vezetői, a készülő jelentés szerzőivel való együttműködés kialakítás érdekében - mintegy bemutatkozásként - elküldjük egy a jelentés tartalmához kapcsolódó tanulmányunk rövid ismertetését/ részletét és elérhetőségét.
Dr. Páldy Anna et al. (2018): A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon. Magyar Tudomány 179(2018)9, 1336–1348 DOI: 10.1556/2065.179.2018.9.7
Rövid ismertető:
A klímaváltozás valószínűleg a 21. század legsúlyosabb környezetegészségügyi problémája. Hazánkban a legfontosabb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik. A hőhullámokkal szemben a legsérülékenyebbek a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyermekek. Az elmúlt tíz évben a hőhullámos napok alatt a napi halálozás országos átlagban kb. 15%-kal emelkedett meg, 2013–2017 során évente egy–öt alkalommal került sor hőségriasztásra, a többlethalálozás 20–1740 eset között változott.
A klímaváltozás várhatóan befolyásolni fogja egyes, állati közvetítők (rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését. Hazánkban elsősorban a kullancsok által terjesztett Lyme-kór fog gyakoribbá válni, de megjelennek egyes szúnyogok által terjesztett betegségek is. A növekvő hőmérséklet hatására gyakoribbá válhatnak egyes mikrobiális eredetű élelmiszer-fertőzések és -mérgezések. Számolni kell az allergén növények változó elterjedésével, növekvő pollenszórásával is.
A hatások mérséklésére az egészségügyi ellátó rendszernek is olyan intézkedésekkel kell felkészülnie, amelyek mind a betegek, mind az egészségügyi intézményekben dolgozók egészségét és jóllétét biztosítják
Antal Z. László: Az éghajlatváltozás hatása a társadalom életére és az egészségügyi ellátásra
Megjelenés helye: MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PSZICHOSZOMATIKA 19: 3 pp. 268-290. 23 p., 2018
Egy részlet a tanulmányból:
Az éghajlatváltozás kihívásai az egészségügyi intézmények számára
Az éghajlatváltozás és az egészségügyi intézmények kapcsolatával foglalkozó kutatások eredményei, valamint az országos és helyi szintű az éghajlatváltozással is foglalkozó stratégiák alapján az éghajlatváltozás várható hatásai miatt az egészségügyi intézmények számára jelentkező kihívások három csoportba sorolhatók:
- Az éghajlatváltozás következtében az elmúlt évtizedekben új betegségek jelentek meg, és megnövekedett a megbetegedések száma. A hosszútávú előrejelzések alapján a megbetegedések száma az elkövetkező évtizedekben folyamatosan vagy ugrásszerűen növekedni fog. Ezért az egészségügyre nehezedő terhek további növekedése várható a jövőben.
- Az éghajlatváltozás következtében kialakuló rendkívüli időjárási események ellátási zavarokat okozhatnak, és ezek a zavarok megnehezíthetik, vagy hosszabb-rövidebb időre lehetetlenné tehetik az egészségügyi intézmények működését és megközelíthetőségét.
- Végül a harmadik csoportba azok a kihívások tartoznak, amelyek az egészségügyi intézmények „ártó-védő hatásainak egyensúlya” kategóriába sorolhatók. Az egészségügyi intézmények, amikor beteg embereket gyógyítanak, a Föld erőforrásait is felhasználják. Így a gyógyító munka elkerülhetetlenül hozzájárul a környezet megterheléséhez és végső soron a Föld ökológiai állapotának romlásához. Az elmúlt évtizedekben ezért fogalmazódott meg az az elvárás, hogy az egészségügyi intézmények úgy végezzék a gyógyító munkájukat, hogy ez minél kevésbé járuljon hozzá a Föld ökológiai állapotának romlásához.
Mind a három kihívással ma már részletesen foglalkozik a szakirodalom, és számos tudományos konferencia és szakmai fórum tűzte már napirendjére az éghajlatváltozás és az egészségügyi ellátás kapcsolatát.
(A tanulmány a háttéranyag mellékletében olvasható.)
Bartal Anna Mária – Ferencz Zoltán: A vörösiszap-katasztrófa társadalmi hatásai. Budapest: Argumentum Kiadó – MTA TK Szociológiai Intézet, 2015.
Rövid ismertető
Nemzetközileg általános gyakorlat, hogy egy katasztrófa-beavatkozás és humanitárius segítségnyújtás befejezése után azonnal megtörténik a programok komplex hatásvizsgálata. A magyarországi humanitárius segítségnyújtásban - sem az állami, illetve önkormányzati szereplők, sem pedig a segélyszervezetek esetében - ez nem számít bevett gyakorlatnak. A vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos eddigi tudományos elemzések főként ökológiai, biológiai, természetföldrajzi, környezetvédelmi és katasztrófavédelmi szempontból szolgáltattak eredményeket. Könyvünkben - hiányt pótló módon - a vörösiszap-katasztrófa társadalmi hatásvizsgálatára vállalkozunk. Célunk egyrészt az volt, hogy elemezzük a vörösiszap-katasztrófa-beavatkozásban részt vevő szervezetek tevékenységét, megítélését, a károsultak helyzetét, valamint a katasztrófa-beavatkozás és humanitárius segítségnyújtás, illetve a közösségi célú fejlesztések hatásait. Másrészt pedig az, hogy feltárjuk azokat a problémákat, sőt olykor konfliktusokat is, amelyek a katasztrófa-beavatkozást kísérték, és a szélesebb közönség előtt rejtve maradtak, de mindenképpen fordulópontot jelentettek a hazai katasztrófa-beavatkozás és humanitárius segítségnyújtás történetében.