2020. február 6. csütörtök 13:00-14:00
Helyszín: TK Szociológiai Intézet tárgyalója (1097 Bp., Tóth Kálmán utca 4., B. épület, 1. emelet 15.)

A Science Café-k alkalmával Intézetünk kutatói 6 perces előadásokban mutatnak be egy-egy kutatási területet, friss kutatási eredményeket, új gondolatokat egy tématerülethez köthetően. A rendezvény célja egyrészt, hogy az Intézet kutatásait és azok eredményeit minél szélesebb körben megismerhessék mind a szakterületről, vagy más kutatási területről érkező kollégák,  valamint bárki, aki a tématerület iránt érdeklődik. Másrészt célja, hogy az adott tématerülethez kapcsolódóan lehetőséget teremtsen a közös gondolkodásra, kötetlen beszélgetésre, továbbá információáramlásra és kapcsolatteremtésre . A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk! 

Előadók:

Huszár Ákos: Középosztály: fogalmi problémák

A középosztály a szociológia, illetve a társadalomfilozófia egyik leghomályosabb fogalma, amelynek használata számos problémát és kérdést vet fel. Ennek jelentéstartalma erősen függ attól, hogy mely korban, milyen kultúrkörben, illetve milyen nyelvi közegben jelenik meg, s ennek függvényében jelentős átfedést mutat többek között a polgár, illetve polgárság fogalmával. Az előadás fő problémája, hogy milyen kérdésekre kaphatunk választ, ha a középosztályt tesszük a vizsgálat tárgyává.

Kristóf Luca: Filharmónia és biopiac. Kulturális fogyasztás és társadalmi státusz

A szociológia klasszikusai (Simmel, Veblen) óta triviális tézis, hogy fogyasztási döntéseink egyik fő motivációja a társadalmi státusz felmutatása és megerősítése, a másoktól való elkülönülés. A 20. század végén Bourdieu La Distinction-ja majd Peterson omnivorizációs tézise egy mai napig termékeny empirikus kutatási területet alapozott meg társadalmi státusz és fogyasztás összefüggéseiről. Rövid előadásomban, ehhez a kutatási irányhoz kapcsolódva, két kérdőíves vizsgálat eredményeit mutatom be. Két, látszólag egymástól távoli terület, a zenei ízlés és az élelmiszerfogyasztáshoz kapcsolódó attitűdök vizsgálata segítségével illusztrálom a (felső)középosztály fogyasztási szokásaiban megnyilvánuló alternatív distinkciós stratégiákat a 2010-es évek Magyarországán.

Csurgó Bernadett: Kreatív női vállalkozók vidéken: középosztályi termelés és fogyasztás

Az elmúlt évtizedben egyre több női vállalkozó és kistermelő jelent meg innovatív ötleteivel, (látvány manufaktúra, magánmúzeum, kézműves ház) kreatív kézműves termékeivel (ékszer, táska, sajt szappan, lekvár, szörp, stb.) a világhálón, a vidéki fesztiválokon és a vidéki településeken. Az előadás a kreatív vidéki vállalkozónők – azaz a női kistermelők és szolgáltatók kvalitatív szociológiai vizsgálata alapján azt elemzi, hogy a városi középosztály vidékidill imázsa hogyan ösztönzi és támogatja a vidéki nők vállalkozói tevékenységét és hogyan járul hozzá egy új típusú vidéki „középosztályi”életforma kialakulásához a vidéken élő nők számára.

Megyesi Boldizsár: Polgárosodásvita három évtized távlatából: áttekintés a mai mezőgazdasági üzemek tulajdonosainak társadalmi hátteréről

Előadásomban azt elemzem, hogy a különböző polgárosodás elméletek feltételezései közül melyek váltak valóra a mezőgazdaság elmúlt huszonöt évben bekövetkezett változásainak eredményeként. A polgárosodás vitának egy jól körülhatárolható része a mezőgazdasági termelők helyzetével foglalkozott, illetve a szocialista mezőgazdaság várható folyamatait elemezte. Az előadásban Márkus István, Juhász Pál, Kovách Imre és Szelényi Iván vonatkozó írásai alapján összehasonlítom a különböző szerzők állításait, és összevetem néhány közelmúltban zárult kutatás eredményével. Az előadás kvalitatív és kvantitatív empirikus adatfelvétel eredményeire egyaránt építve mutatja be a mai gazdálkodók életútját és gazdaságuk történetét. Ennek alapján a gazdálkodók és a gazdaságok három típusa különíthető el: az alapvetően egyéni, családi alapon szerveződő gazdaságoknak két típusát találtuk: a nyolcvanas években alapított, és a kilencvenes évek közepén, a téeszek felbomlását követően alapított gazdaságokat, valamint az üzemeket, amelyek egy része korábbi téeszekből, állami gazdaságokból alakult, egy másik része pedig a mezőgazdaságon kívüli tőkét a szektorba fektetve jött létre. A nyolcvanas években született elméletek alapján várhatótól eltérő gazdaságstruktúra alakult ki 2010 után.