Jour Fixe 84: Sik Endre: Járvány és közgazdaságtanba ágyazott szociológia

   2020. november 24. - 2020. november 24.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely)
Szociológiai Intézete
tisztelettel meghívja 84. Jour Fixe eseményére:

Előadó: Sik Endre (TK SZI; ELTE TáTK)

Hozzászólók: Horn Dániel (KRTK), Hajdu Gábor (TK SZI)

Moderátor: Paksi Veronika (TK SZI)

Időpont: 2020. november 24. kedd 14 óra

Absztrakt:

A tanulmányban szereplő művek mindegyike a COVID-19 járvánnyal foglalkozik, s valamennyinek az a célja, hogy szofisztikált kvantitatív módszerek s nem-szokványos adatbázisok segítségével magyarázzák, illetve előre jelezzék a járvány társadalmi hatásait. Az én értelmezésemben ez pontosan az, ahogy a szociológia kell, hogy kutassa a nagy jelentőségű társadalmi folyamatokat. Másként szerintem ezek művek, noha olyan közgazdászok írták, akik közgazdasági munkahelyeken dolgoznak, s a megjelenés helye is közgazdasági, mégis a legjobb értelemben vett szociológiai alkotások.

A tanulmányban két kérdést vetek fel, amelyek hasznosak lehetnek a szociológusok számára egy olyan időszakban, ahol felelevenedni látszanak a szakma válságáról szóló diskurzusok, ráadásul egy olyan helyzetben, amikor az esetleg már korábban is tetten érhető folyamatok (például a survey-felvételek csökkenő külső érvényessége és megbízhatósága) még jobban láthatóvá válnak.

1, Nem állítom, hogy szociológusok nem alkotnak izgalmas műveket a járvány társadalmi hatásaival kapcsolatban, ám a fenti válogatás azt mutatja, hogy már csak azért sem lehet a szociológia válságban, mert azt közgazdászok is művelik, méghozzá igen magas színvonalon. Tegyük hozzá, hogy ez a ténykedésük mára már az intézményesedés útján is alaposan előrehaladt. Ebből az következik, hogy a szociológia itt és ott bizony válságban lehet, különösen ott, ahol a nem tanítják a kvantitatív módszertan legújabb technikáit, s ahol a szakdolgozatok túlnyomó része kvalitatív kutatáson alapul. Ám ennek következménye nem a szociológia válsága, hanem az, hogy a szociológiából „kivonulnak” azok az irányzatok, amelyek a szociológia kvalitatívvá válásával nem azonosulnak.

2, Az online adatfelvételek (a személyes és telefonos kérdezésen alapuló kutatások rovására) már jó ideje elszaporodtak. Ez a trend kedvezett az olyan formációk kialakulásának, amelyek panelek kialakításával, s ennek részeként a kérdezettek tréningezésével, „karbantartásával”, amatőr válaszolóból profivá nevelésével kezdtek foglalkozni. A járvány okozta kényszer ezt a trendet nyilvánvalóan felerősítette. Az általunk bemutatott elemzések közül azok, amelyek egyedi szintű adatfelvételeken alapulta, mind ilyen módon készültek.

Kérdés, hogy ez a trend hogyan befolyásolja hosszabb távon a kvantitatív szociológia belső és külső érvényességét meghatározó feltételek alakulását. Például hogyan hatnak az új online őnel technológiák az eredményekre? Mondjuk az, hogy az online panelek „karbantartása” során alkalmazott megoldások, amelyek biztosítani hivatottak a válaszok jó minőségét (a kérdezettek tréningezése, alkalmassági tesztje, stb.) miként hat a reprezentativitásra azáltal, hogy a minőségi válaszadás tesztelése során elbukók kiesnek a mintából? És a tréningezés hogyan hat a belső érvényességre (ami a panelvizsgálatok és a kontrollált kísérletek klasszikus problémája).

Kézirat: A vita alapjául szolgáló dolgozat kérésre hozzáférhető a szerzőnél: sikendre0@gmail.com

Helyszín: on-line esemény, platform: TEAMS. A linket az esemény előtt küldi a moderátor - nem TK SZI munkatársak kérjük, jelezzék részvételi szándékukat a Paksi.Veronika@tk.mta.hu címen.