European Social Survey (ESS)

A magyarországi kutatás honlapja

A European Social Survey-t (ESS) az Európai Bizottság kezdeményezte 2001-ben abból a célból, hogy kétévente nemzetközileg összehasonlító adatokat nyerhessen az európai társadalmak demográfiai, társadalmi állapotáról, a lakosság politika és közéleti preferenciáinak alakulásáról és a társadalmi attitűdök illetve a cselekvéseket befolyásoló értékek változásairól.

A Magyar Tudományos Akadémia két intézete, a Szociológiai Kutatóintézet és a Politikatudományi Intézet a kezdetektől fogva a nemzetközi együttműködés tagja volt, és mind a hat hullában részt vett, így az ESS remek lehetőséget biztosít az európai társadalmak állapotának feltérképezésére, az országok, ország csoportok közötti különbségek és az időbeli változások nyomon követésére. Az ESS adatai nemcsak a tudományos élet, de az európai és a nemzeti kormányok és közpolitikák számára is értékes adatokkal szolgálnak, továbbá jelentősen hozzájárulnak a napjaink Európájában zajló társadalmi folyamatok megértéséhez. A hazai kutatók számára az európai összehasonlíthatóság mellett fontos annak megismerése, hogy az ESS méréseiben miként tükröződik a rendszerváltást követő társadalmi-gazdasági átalakulás.

Az ESS kutatások talán legnagyobb erőssége és egyben értéke, hogy az adatfelvétel igen szigorú és folyamatosan ellenőrzött módszertani szabályainak köszönhetően ez vált az egyik legbiztosabb módszertani alapokon nyugvó nemzetközi együttműködéssé. A résztvevő országok társadalmát jellemző mutatókat közösen alakítják ki, mindenhol azonos módszertant követnek, így Európa-szerte összehasonlíthatóvá váltak a mérési eredmények.

A kutatás változó és állandó egységekből áll: a hullámonként változó kérdés-blokkok az európai szinten aktuális társadalmi jelenségeket, problémákat vizsgálja, miközben a sztenderd blokkoknak köszönhetően – ma már közel egy évtizedre visszamenőleg – a népesség főbb társadalmi-gazdasági jellemzőire, politikai, közéleti attitűdjeire, értékpreferenciáira vonatkozó adatsorok állnak a rendelkezésünkre. A kérdezési hullámonként változó blokkok (az ún. rotating moduls) 2008-ban az idősödés és azzal kapcsolatos társadalmi attitűdöket, illetve a jóléti rendszerekkel kapcsolatos vélekedések kérdéskörét vizsgálták, míg 2010- ben a munka és a család, illetve a jólét témáját, térképezték fel. A 2012-es adatfelvétel a vátozó blokkjai a személyes és társadalmi jólét (personal and social well-being) komplex fogalmát és a demokráciával kapcsolatos attitűdöket vizsgálták. A 2014-es 7. hullám egyedi témái a migráció és az egészségi állapot voltak.

Beszámoló 2019-ről: 

(d) A European Social Survey (ESS) egyedülálló lehetőséget biztosít az európai társadalmak állapotának feltérképezésére, az országok, ország csoportok közötti különbségek és az időbeli változások nyomon követésére, a magyar társadalomban zajló folyamatok nemzetközi összehasonlításban való értelmezésére. Az ESS-nek 2019-ben 148ezer regisztrált felhasználója volt világszerte, ebből 2450 magyar regisztrált (1600 diák, 400 kutató illetve egyetemi oktató, és 230 PhD hallgató). 2019 során a 9. kutatási hullám adatfelvételi fordulójának szervezése, végrehajtása és a felvett adatok minőségének ellenőrzése történt. Ezen kívül folyamatosan megvalósult a ESS sztenderdeknek való megfelelés folyamatos monitorozása. Tárgyévig bezárólag az ESS adatainak felhasználásával 3903 nemzetközi publikáció született; 53 magyar szerző által jegyzett nemzetközi publikáció készült (ebben a tekintetben a 17. legjobban publikáló ország Magyarország). 2019-ben az ESS vezető kutatói szerkesztésében jelent meg az Intersections periodika különszáma 10 angol nyelvű publikációval.  Az ESS-t közel 20 magyar egyetemen használják  elsősorban társadalomtudományi és módszertani kurzusokhoz, statisztikai oktatásban, disszertációk és évfolyamdolgozatok készítéséhez, kutatásokban. Az ESS a kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi konferenciáját Mannheimben tartotta, melyen négy magyar előadó szerepelt az MTA TK-ból. Az ESS konzorciummal közösen benyújtott H2020-as pályázat (ESS SUSTAIN2) támogatást nyert 2019-ben.

Új H2020 kutatás elnyerése: 2020-2024

A projekt 2020 januárjában indul, és a survey típusú komparatív kutatások fenntarthatóságát, módszertani megújulását, és a survey módszertan új kihívásokhoz – csökkenő válaszadási hajlandóság, növekvő mobilitás) való illeszkedésének lehetőségeit kutatja.