Tíz évvel később: magyar nagyvállalkozók az Európai Unióban

Projektvezető

Laki Mihály (MTA Közgazdaságtudományi Intézet)

Kutatásvezető (MTA SZKI)

Szalai Júlia

Résztvevők (MTA SZKI)

Szalai Júlia

A kutatás

Korábbi kutatásunk, a 48 magyar közép- és nagyvállalkozóval 1998-2000-ben készített élet- és vállalkozástörténet-interjúk alapján írt és a magyar Szociológiai Társaság által 2005-ben Polányi Károly díjjal jutalmazott könyvünkben[1] arra kerestük a választ, honnan indultak és mi módon jutottak a hazai gazdaság élére az ezredforduló magyar nagyvállalkozói, illetve a hamar gyarapodó gazdasági befolyásukhoz az évek folyamán miféle régi és új gazdasági szerepeket társítottak. Vizsgáltuk az is hogy a hazai tőke a vagyonosok új osztályát teremtette-e meg vagy ennél mélyrehatóbb változásokról volt és van szó, amelyek révén a hazai nagyvállalkozókból az ezredforduló magyar társadalmának mintaadó új polgári rétege is színre lépett Az utóbbi kérdésre választ keresve áttekintettük a (nagy) polgárrá válás folyamatát. Kutatásunk tárgyai többségi vagy kizárólagos hazai tulajdonban lévő közepes és nagy túlnyomórészt társas vállalkozások voltak, többszintes irányítási szervezettel, ahol a vezetés és a munkások, alkalmazottak között tagolt szakirányítás (osztályok, törzskar, hálók, divíziók stb.) helyezkedik el. A vállalatok halmazának ez a méret és tulajdon szerinti elkülönítése tette lehetővé a kutatás során felkeresett személyek halmazának meghatározását. Ide soroltuk a jelentős tulajdonnal rendelkező hazai magánszemélyeket, illetve magánszemélyekből álló tulajdonos vállalkozásokat. Minden felkeresett személy több száz főt foglalkoztató és/vagy évi több száz millió, több milliárd forint forgalmat bonyolító vállalat, vállalatcsoport többségi vagy meghatározó tulajdonosa volt az interjú készítésének időpontjában. A magyar vállalkozóknak tehát egyik, a többitől gondosan megkülönböztetett csoportját kerestük fel. Lemondtunk arról, hogy a minta kövesse a magyar nagyvállalkozók csoportjának (egyébként nem ismert) belső arányait. Ám a reprezentativitás feladása után is törekedtünk arra, hogy a megkérdezettek között képviselve legyenek a főbb gazdasági ágak (ipar, építőipar, mezőgazdaság, szolgáltatások), hogy legyen közöttük kellő számú budapesti és vidéki vállalkozó. Tervezett kutatásunk alapötlete, hogy újból felkeressük a korábbi kutatásban megkérdezett közép- és nagyvállalkozókat. A velük készítendő mélyinterjúk során a korábbi találkozásunk óta eltelt mintegy tíz év során a vállalkozásaikban, magánéletükben történt fontosabb eseményeket igyekszünk rögzíteni. Mivel beszélgető partnereink többsége az interjúk készítésekor 40 éves vagy idősebb volt, az interjú alanyok körét egy, a vállalkozók fiatalabb, később induló nemzedékéből képzett (20-25 fős) kontroll csoporttal egészítenénk ki. Az interjúkból nyert ismereteinket a hazai és a külföldi szakirodalom feldolgozása, a vonatkozó jogszabályok valamint a részletes sajtóelemzés során nyert információkkal szembesítjük, illetve egészítjük ki. A vizsgált évtized kutatásunk szempontjából legfontosabb eseménye Magyarország felvétele az Európai Unióba. Az interjúk során igyekszünk felderíteni, hogyan befolyásolta ez a történelmi esemény - a vállalkozások teljesítményét (növekedését, piaci részesedését) - szabályozási környezetét - termék és szolgáltatási piaci verseny viszonyait - munkaerő-piaci pozícióját - üzleti kultúráját - a szakmai szervezetekhez, önkormányzatokhoz fűződő viszonyát A korábbi kutatást követő időszak fontos fejleménye volt, hogy a magyar gazdaságban nem nőtt tovább a külföldi tulajdonban lévő cégeknek a foglalkoztatásban és a kibocsátásban mért, korábban töretlenül növekvő súlya. A magyar többségi tulajdonban lévő vállalatok úgy őrizték meg, sőt némiképpen növelték részesedésüket, hogy a teljesítményük, számos hazai kutatás és felmérés tanulsága szerint továbbra is elmarad (a hazai tulajdonú cégek kivásárlását továbbra is gyakran megkísérlő) külföldi tulajdonban lévő cégekétől. Kutatásainkban kerüljük az egytényezős magyarázatokat, ezért a valóban fontos uniós csatlakozás mellett az interjútervben és a másodlagos források elemzése során igyekszünk feltárni - a kormányzati politika (ezen belül a 2006-ban kezdett konvergencia program - a belpolitikai feszültségek - a nemzetközi piaci fejlemények (a fejtörekvő országok versenyének) a magyar közép és nagyvállalatok teljesítményére gyakorolt hatásait is. Kutatásunk várható eredményeit a szűkebb kutatói közösség tagjai mellett az egyetemi és főiskolai oktatásban, a kormányzati döntések előkészítésében tevékenykedők, a magyar gazdaságpolitika formálói is felhasználhatják. [1] Laki-Szalai (2004)